• Szépligeti Ágnes
• Király Tamás
• EXP Fashion
Az Isabelle de Andrade rendezte előadás európai költők verseire épült. Többek közt Radnóti, Ady és József Attila költeményeket adott elő Kóti Andrea és Németh Dávid, franciául Paul Fargier szavalt. Az élő zenén kívül, a háttérben monitorokon szépen komponált képek, effektek kíséreték a produkciót.
Ez olyan út, amelyen érdemes elindulni. Versek, a mai magas ingerküszöbű világban, multimédiás effektekkel (Renaud Vercey festői multimédiás munkája), zenével, mozgalmassággal, váratlansággal megbolondítva, intimitással fűszerezve, ez utóbbinál a közönséghez való fizikai közelségre, a közönség fülébe csilingelésre gondolok - jól működhet. Még a franciául előadott verseket is öröm volt hallgatni. Noha nem beszélem a nyelvet, az előadó, Paul Fargier szuggesztív előadásmódja nem hagyta a figyelmemet elkalandozni.
Élveztem az est minden percét. Kár, hogy csak háromnegyed órás volt a program. Épp, hogy belemelegedtem, már véget is ért.
Az előadás uniós támogatással jött létre, a produkció partner-kávéházai a budapesti New York Kávéházon kívül, francia, cseh, olasz kávéházak.
Friss, üde, különleges program volt.
A japán teaceremóniától akár harakirit is elkövethetsz, olyan szigorú koreográfiát követ. De az is lehet, hogy lenyűgöz a vendég meghívásának, a tálalásnak, s a teakészítésnek a művészete. Önfegyelem, fegyelem, egymás iránti tisztelet, nyugalom, higgadtság. Mindez megjelenik a japán teaművészet uraszenke irányzatban, amelyről a Japán Napok keretében a Ráth György Múzeum kertjében láthattunk bemutatót. A 4 órás teaceremóniából egy 18 perces "részletet" élvezhettünk. Mondhatom, semmi köze a mi felszínes, lagymatag teafogyasztásunkhoz.
Volt még harcművészeti bemutató is a Hopp Múzeum kertjében: