Kávéházi verses utazás

... vizuális és zenés utazás a francia, magyar, olasz és cseh versek világába - invitált a New York Kávéház minapi programjára szóló meghívó. Az előadás a L'esprit des cafés, l'âme des poètes, avagy a kávéházak lelke, a versek szelleme címet kapta. A címet és a programot ízlelgetve, mely szerint vers, zene, effekt vár majd rám, arra gondoltam, ebből bármi lehet, fejvesztett menekülés és különleges élmény is. Szerencsére ez utóbbi esett meg.

Az Isabelle de Andrade rendezte előadás európai költők verseire épült. Többek közt Radnóti, Ady és József Attila költeményeket adott elő Kóti Andrea és Németh Dávid, franciául Paul Fargier szavalt. Az élő zenén kívül, a háttérben monitorokon szépen komponált képek, effektek kíséreték a produkciót.

Ez olyan út, amelyen érdemes elindulni. Versek, a mai magas ingerküszöbű világban, multimédiás effektekkel (Renaud Vercey festői multimédiás munkája), zenével, mozgalmassággal, váratlansággal megbolondítva, intimitással fűszerezve, ez utóbbinál a közönséghez való fizikai közelségre, a közönség fülébe csilingelésre gondolok - jól működhet. Még a franciául előadott verseket is öröm volt hallgatni. Noha nem beszélem a nyelvet, az előadó, Paul Fargier szuggesztív előadásmódja nem hagyta a figyelmemet elkalandozni.

Élveztem az est minden percét. Kár, hogy csak háromnegyed órás volt a program. Épp, hogy belemelegedtem, már véget is ért.

Az előadás uniós támogatással jött létre, a produkció partner-kávéházai a budapesti New York Kávéházon kívül, francia, cseh, olasz kávéházak.

Friss, üde, különleges program volt.

Alexandra és Lotz-terem a Párizsi Nagyáruházban

A Kulturális Örökség Napja óta állok lesben a Párizsi Nagyáruház Lotz-termi kávézójának megnyitójára várva. Tegnap elérkezett a nap, november 9-én este 6 órakor kezdődött az Alexandra Könyvesház és egyben a Lotz-teremben üzemelő kávéház ünnepélyes megnyitója. Matyi Dezső, az Alexandra birodalom feje halhatatlan – ugyanis szinte semmit nem hallottam, értettem belőle – szavai adták meg az alaphangot. Pedig Matyi Dezső jó tollú, gyakran szívhez szóló bevezetőit általában élvezem a könyvesház folyóiratában, ám sajnos szónoki készségei nem állnak íráskészsége színvonalán. Palya Bea energikus jelenléte és zamatos hangja már pezsdítőbb hatású volt. Vadvirág ez a lány.
Saly Noémi, kávéháztörténet szakértő, az épület történetével igyekezett színesíteni a megnyitót. Ő érthetőbb rétor Matyinál, de valahogy nem tudja lázba hozni közönségét, pedig érdekes történeket mesélt az épület múltjáról. Remélem, valahol majd olvasható lesz a felolvasott szöveg. Memóriakorlátaimnak köszönhetően sajnos nem sokat tudtam megjegyezni belőle. Talán annyi még megy visszaidézésként, hogy az épület működött már a könyvszférában, ugyanis kissé mostoha sorsfordulatként, de könyvraktárnak használták néhány évig az 50-es években. Eredetileg a terézvárosi polgárság, ha jól emlékszem, egylete működött itt egy darabig, kiállításokat is rendeztek a Lotz-teremben, például kvalitásos festők képeit mutatták itt be. Most szerencsére visszatér a terem e kultúrfunkcióhoz, ugyanis nívós irodalmi, zenei és tudományos estek majdani otthonának is szánják. Remek hír! Szívből kívánom, hogy működjön e koncepció, s a kultúra, a könyvek (még ha ezoterikusak is vannak köztük), a kávék és sütemények s a bor társasága kényeztessen bennünket, látogatókat. De emlékezzünk meg a fogadás igen kellemetes részéről, nos az ezüst-aranygombos minyonok, csokis finomságok, epres kosárkák, sós falatkák igen változatos formában, kellemes ízekkel képviseltették magukat, s a finom borokat se hagyjuk említetlenül.

Hosszú életet, sok sikert kívánok e helynek!

Előzmény: http://kultturaim.blogspot.com/2009/09/parisi-nagy-aruhaz.html

A Párisi Nagy Áruház

A Kulturális Örökség napja alkalmából vezetéssel látogatható volt az Andrássy úti ex Divatcsarnok – egykori leánykori nevén, mely manapság visszavétetett – a Párisi Nagy Áruház. Az épület számtalan tervet inspirált, ám a pénztelenség vagy más okán mind hamvába holt. Az első szint feletti részek irodákként fognak működni. Az irigység esz a tetőtér két szintjének majdani bérlője kapcsán (még senki nem tudja ki lesz), a lentebb lévő, üvegkupola borítású teraszról a budapesti tetők és utcák sosem látott látványa miatt, s a fentebb lévő hatalmas tetőterasz is meglehetősen inspiráló hely sok tevékenység számára. Én leginkább gyakran bámulnám innen az Andrássy utat, a lentről láthatatlan szemközti ház kicsiny, de nagyon otthonosnak tűnő tetőteraszát, a távolabbi budai hegyeket, s persze élveznem a ragyogó kék eget, a napsütést is.
A hétköznapi halandó számára az Alexandra Könyváruháznak köszönhetően, a földszint könyvesboltként, a pompás, pazar, lenyűgöző Lotz-terem kávéházként látogatható lesz. Majd kiugrok a bőrömből, hogy mielőbb kortyolhassam kedvenc feketémet a kis kávézóasztaloknál. A tervek szerint itt is folytatja remek szokását Alexandra, alias Matyi Dezső, kinek áldassék a neve (imáiba foglalnám, ha imádkoznék) ezért is, azaz kulturális programok is látogathatók lesznek majd e lenyűgöző teremben.
Nyílj meg Lotz-terem, s élj örökkön örökké! (Nyitás: várhatóan októberben.)
http://www.parizsinagyaruhaz.hu/ http://magyarorszagfenyjezetek.blogspot.com/2009/09/budapest-parisi-nagyaruhaz.html