Hallottam, olvastam: sokan felháborodtak, fanyalogtak, rendre elvitatták a volt miniszterelnök jogát az értékeléstől, számvetéstől. Magam meg azon háborogtam, hogy merik elvitatni bárki jogát, pláne egy volt miniszterelnökét a közszerepléstől.
A Charta-rendezvényen, a program kezdete előtt 40 perccel már szép számú publikum gyűlt össze a nézőtéren. A programra várva a Four Fathers szórakoztatta a várakozókat.
Négy órakor Vitányi Iván lépett a szónoki emelvényre. Kárhoztatta a politikát, amiért csodaváró országunkat nem kigyógyította rákfenéjéből, hanem tetőzte, kihasználta e gyengeségét. Vitányi egyetért OV felhívásával is: itt az idő, na nem a király nélküli királysághoz, hanem ahhoz, hogy a társadalom együtt vállalja a megújulást.
Bauer Tamás szerint: aki otthon marad a választáskor, a 80 évvel ezelőtti múltra szavaz. El kell menni szavazni és demokratikus pártra kell szavazni. Nem demokratikus az a párt, amelyik megakadályozza a vitát, nem ismerteti mit fog tenni. A Jobbiktól annyiban különböztette meg a Fideszt, amennyiben ez utóbbi nagyobb. Kire adjuk a szavazatunkat? TGM-re hivatkozva, a fő kritérium, hogy egy párt milyen törvényeket szavazott vagy utasított el. Emlegette Molnár Lajos nem rég megjelent könyvét, mely szerint olyan iratokat találtak a Fidesz-éra idejéből, ami szerint csökkenteni szándékoztak a kórházi ágyszámot, önrész bevezetéséről s versengő egészségbiztosítókról is szóltak a papírok, ám semmit nem valósítottak meg e tervekből. Gyávák voltak hozzá. Az MSZP-SZDSZ kormány viszont belevágott a kórház átalakításba, a patikaliberalizációba, rendbehozták a biztosítottak nyilvántartását, mely növelte a bevételeket. A biztosítói reformot is megcsinálták volna, ha a népszavazás miatt az nem lehetlenül el.
Szerinte - és ezzel magam is egyetértek - a Fidesz a nemzeti ügyek ellenzékeként működött.
Gyurcsány Ferenc volt a harmadik szónok. Beszédében kitért szenvedélyes természetére, "cifra" beszédére. Összegezte az elmúlt évek fő lépéseit, hibáit és erényeit. Mint például 2002-től megerősödőtt a parlamenti kultúra, a korábbi három hetenkénti ülésezéstől visszatértek a hetenkénti ülésezéshez.
A nagyjából 1500 milliárdos hiányért a felelősséget a következők szerint osztotta fel: a felét a Medgyessy-kormány jóléti intézkedései, egyharmadát az Orbán-kormány tevékenysége, egyhatodát a Gyurcsány-kormány költései okozták. Mindezek sok jószándékú, tisztességes célú intézkedést is jelentettek, ám 2006. után már csak a visszafordulásra volt lehetőség.
Az elmúlt években sok autópálya, híd, nagyberuházás készült el. Ezeket a magyar adófizetők építették, nem a kormány. Gyurcsány saját értékelése szerint 2006-ban rosszul mérte fel erőiket. Tévedett, amikor azt hitte, az igazság és az akarat elég a győzelemhez. Nem vette észre a különbséget a választók reformszándéka és reformtűrőképessége között. De ebből nem az a tanulság, hogy ne akarjunk jobb országot teremteni. Viszont nem elegendő sokunk reformszándéka, ha a túlnyomó többség nem akar velünk jönni. Gyurcsány felrótta a Fidesznek, hogy nem a választás racionális alternatívájaként, hanem irracionális gyűlöletkeltőként jelent meg.
A Fidesz-szavazókhoz intézett kérdése: vajon demokrata politikusok azok, akik mindennap korcs, szemét, féreg jelzőket emlegetnek, akik nem határolódnak el a molotovkoktélos támadásoktól?
A Jobbik-szavazókhoz szóló intelme szerint, olyan vita nem létezik, amit a düh, agresszió megoldott volna, abból legfeljebb, még jobban elmélyülő probléma és tragédia származhat. A szélsőségesség pedig, a pokolba juttathatja Magyarországot.
Gyurcsány szerint az elmúlt 20 év legnehezebb választása előtt állunk. Beszéde végén kérte a bizonytalanokat, az MSZP-t támogassák, a csalódásnál legyen bennük erősebb a jövőért érzett felelősség.
Néhány hónapon belül harmadik alkalommal hallgattam Gyurcsány Ferenc beszédét élőben. Mindig inspiráló hatással van rám.
Bejegyzések
