A zene az kell...

Akár ünnep van, akár nem, zenét hallgatni mindig öröm...

A hárfa pedig nagy kedvencem...

A helyszín a Bartók Emlékház, ahova érdemes ellátogatni.

Karácsonyi üdvözlet

Örömteli, könnyed készülődést, valamint meghitt, békés Karácsonyt kívánok.
De leginkább sok és jó mély nevetést ünnep- és hétköznapokon is. Ne feszülj meg, nem érdemes.

Ráth-Végh István emlékest

A Ráth-Végh István kiállításterv - mely végül emlékesté avanzsált - hallatán, az első kérdésem az volt, de ki az a Ráth-Végh István?

Évtizedek teltek-múltak, de e grafomán bíró-íróról, szégyenteljes bár, de még nem hallottam.

A december 17-én, a PIM-ben, az író halálának 50. évfordulójára rendezett emlékest annál nagyobb kedvet csinált a "felfedezéséhez". Sőt nemcsak a Ráth-Végh könyvek, hanem a feleség, Zipernovszky Klárának a férjéről szóló visszaemlékezései is felkeltették érdeklődésemet.

Az esten hallhattuk Ráth-Végh hangját az MR1 arhív felvételeiről, írásaiból is felolvastak, valamint zenei nyitó- és záróbetétek is szórakoztatták a hallgatóságot. Színes, érdekes program volt.

A tervezett másfél óra helyett, majd' három órán át tartó emlékest moderátora Gazda István volt. Jó választás, mert ha fapofamentes, kedélyes programot akarunk, akkor bízvást kérjük fel moderátornak vagy előadónak e kiváló művelődéstörténészt, garantált a derű.

Az est további résztvevői közül Tóbiás Áron MR szerkesztő, kissé megkeserítette mind a beszélgetés résztvevői, mind a hallgatók, mind a szervezők életét azzal, hogy az istennek sem akart a témára térni. Pontosabban kitartott választott témájánál, saját magánál, jó hosszan.

Kenessey Béla, a Ráth-Végh kötetek 60-as évekbeli szerkesztője, annál értékesebb résztvevője volt a beszélgetésnek, szemtanúként számolt be Ráth-Végh-gel és a nála 30 évvel fiatalabb feleségével való találkozásairól.

Pelle János újságíró Ráth-Végh Októberi rózsa c. regényének skandallumként való feltűnését idézte elénk. A regény "botrányosan" erotikus részei ugyanis magukra vonták a katolikus erkölcscsőszök rosszallását. A felolvasott részek ugyan ma már a 8 év felettiek ingerküszöbét sem érik el, de legalább megtudhattuk a harapdálós motívumok állandó visszatérése alapján, hogy e tevékenység fontos szerepet tölthetett be élete e szeletében.

Az est rendezője, Thuróczy Gergely felfedte honnan ered az íróhoz való kötődése, gyerekkori lakhelye, a kisvárosi könyvtár Delfin-kiadványai közt fedezte fel, s szerette meg a Ráth-Végh könyveket.

Ráth-Végh, noha a 20. században élte élete nagyobb részét, a 19. században "rekedt" figura volt, a maga mérhetetlen műveltségével, kizökkenthetetlen derűjével, kíváncsiságával. Hihetetlenül termékeny író volt, sokat küszködött a kiadókkal kötetei megjelentetése miatt. Élete első 50 évében jogászként is ontotta magából a 700 oldalas kötetecskéket, majd kultúrtörténet-íróként sem maradt el e teljesítménytől. A belvárosban született, s a Péterfy Sándor utcai kórházban hunyt el, nem nagy távolság a két végpont között, ám ott volt közben a számtalan szellemi és életbeli kaland.

Én már meg is rendeltem (igen kedvező áron) a két legígéretesebbnek tűnő kötetét: A könyv komédiáját és Az emberi butaság kultúrtörténetét.

Az ismerkedésnek nagyon örvendek.

A Für Anikó sorozat újabb darabja...

Kincsem-Imperiál - Híres magyar versenylovak c. kiállítás a Mezgazmúzban

Pénteken nyílt a mezgazmúzban a Kincsem-Imperiál - Híres magyar versenylovak c. kiállítás, lényegében önök kérték alapon. Ugyanis a látogatók a 6 évvel ezelőtti kiállítást látták volna szívesen már évek óta, s íme a közkívánat teljesül.

A megnyitót tartó Fehér György főigazgató ígérte, hogy a kiállítás jövőre tovább fog bővülni, ehhez szponzorok támogatását reméli. (Jelen kiállítást például tápiószentmártoni vállalkozók és az önkormányzat is támogatta.) A bővített kiállításon bemutatják majd a lovassport teljes spektrumát a galopptól a lovasterápiáig. A pénteki (dec. 11.) megnyitón jelen volt Imperiál trénere, Aperianov Zakariás és zsokéja Németh Ferenc is. Szintén jelen volt a Kincsem Park igazgatója Vajtó Lajos is, akit leginkább playboynak néz a tudatlan és /vagy rosszindulatú látogató. Szavait nagyon nem hallottuk, mivel a mikrofon a mellszőrzete (ha egy playboynak egyáltalán van olyan) magassában volt sajnos elhelyezve.

Az egytermes kiállítás főszereplője Kincsem (Sótonyi Péter elmondta, hogy Kincsem csontváza 1952-ig az Állatorvosi Egyetemen volt kiállítva) és Imperiál csontváza, de mellesleg a magyar lóversenyzés történetével, szabályaival, tárgyaival (például egy "antik" fogadómasinával) is megismerkedhetünk a tárlókban s a falakon. Mindkét lónak voltak sztár allűrjei, Kincsem macskabolond volt, legalábbis egy macskáért bolondult, Imperiál meg kezdetben csak szürke kancákat volt hajlandó fedezni... Ezek a celebek... De nekik is megvolt a maguk keresztje, Kincsemet orrsövény betegséggel operálta egy mezőhegyesi állatorvos Fogarason.

Lószerető naivitásomból az a mondat pofozott fel, hogy miért is tenyésztettek annyi lovat Magyarországon: leginkább a hadseregnek szánták őket.

A mezgazmúzba az állandó kiállítások miatt is érdemes betérni, de azokat eme új kiállítással kombinálva meg pláne. Na nem a földszinti, hogyan éltek eleink a földkunyhóban nyűgöz le annyira, mint inkább az emeleti pazar termekben látható vadászati és természeti kiállítások.

Természetesen a lovit se hagyjátok ki!