2010. március 26., péntek
2010. március 20., szombat
A Zila-tortaforma tesztcsapat versenye
Középen a versenyzők, a széleken a zsűritagok:
Pataki János és Zila László
Mint a Zila Kávéház hírlevelének olvasója, e hét közepén meghívót kaptam szombat délelőttre a Zila Tortaforma Tesztcsapat szabadon választott kategóriájának nyilvános zsűrizésére. A Zila tortaforma egy EU-pályázat nyertes, világújdonságnak számító, szabadalmaztatott tortaforma. Ennek kreatív felhasználása volt a verseny témája.
A nyertes Forgács Melinda Karibi vulkántortája, amely Pataki János zsűritag véleménye szerint egy nagyon különleges, harmonikus ízvilágú sütemény. A teljes kiőrlésű lisztből készült piskóta nagyon szaftosra, ízletesre sikerült, valószínűleg annak köszönhetően, hogy a teljes kiőrlésű liszt különös módon szívja magába a tölteléket.
Nem a tervek szerint alakult a nyilvános zsűrizés, a meghívottak nem jelentkeztek vissza kellő számban, így a zsűritagok Zila László és Pataki János cukrászmesterek lettek. (Zila László bevezetőjében elhangzottak szerint, mellesleg, mindketten cukorbetegek.) Mint hoppon maradt nyilvános zsűriző, a vendéglátók kegyeinek köszönhetően végigkóstolhattam néhány sós és édes Zila készítményt. A mákosgubatorta és a répatorta, na meg a sajtos-hagymás-jégsalátás töltelékű kockák kóstolása lehetetlenné tette a díjnyertes torta tesztelését, azon egyszerű oknál fogva, hogy egy tökmagot se bírtam volna már lenyelni a telítettségtől. Így a győztes sütikről szóló személyes hangú beszámolót most nem áll módomban prezentálni.
Sorolom is a résztvevőket. A versenyzők, háziasszonyként, háziúrként indultak:
- Dienes Ágnes: Rétestorta
- Forgács Melinda: Vulkántorta
- Farkas Melinda: Citormos mákos szelet
- Méhn Niki: Lime Torta
- Faragó Márta & Taksár Ferenc: Őszibarack krémmel töltött mandulástorta
- Somogyi Zoltán/Max: Aludttejes prósza torta(sós és édes töltelékkel)
1. Vulkántortájával Forgács Melinda (a farmeres hölgyversenyző)
2. Farkas Melinda citromos-mákos szelete
3. Somogyi Zoltán: aludtejes prószatortája
Gratulálok a győzteseknek és nem is gondolok a paleodiétára holnapig.
Címkék:
Zila
2010. március 19., péntek
A választás jegyében: Gyurcsány Ferenc a Charta-rendezvényen
Hallottam, olvastam: sokan felháborodtak, fanyalogtak, rendre elvitatták a volt miniszterelnök jogát az értékeléstől, számvetéstől. Magam meg azon háborogtam, hogy merik elvitatni bárki jogát, pláne egy volt miniszterelnökét a közszerepléstől.
Négy órakor Vitányi Iván lépett a szónoki emelvényre. Kárhoztatta a politikát, amiért csodaváró országunkat nem kigyógyította rákfenéjéből, hanem tetőzte, kihasználta e gyengeségét. Vitányi egyetért OV felhívásával is: itt az idő, na nem a király nélküli királysághoz, hanem ahhoz, hogy a társadalom együtt vállalja a megújulást.
Bauer Tamás szerint: aki otthon marad a választáskor, a 80 évvel ezelőtti múltra szavaz. El kell menni szavazni és demokratikus pártra kell szavazni. Nem demokratikus az a párt, amelyik megakadályozza a vitát, nem ismerteti mit fog tenni. A Jobbiktól annyiban különböztette meg a Fideszt, amennyiben ez utóbbi nagyobb. Kire adjuk a szavazatunkat? TGM-re hivatkozva, a fő kritérium, hogy egy párt milyen törvényeket szavazott vagy utasított el. Emlegette Molnár Lajos nem rég megjelent könyvét, mely szerint olyan iratokat találtak a Fidesz-éra idejéből, ami szerint csökkenteni szándékoztak a kórházi ágyszámot, önrész bevezetéséről s versengő egészségbiztosítókról is szóltak a papírok, ám semmit nem valósítottak meg e tervekből. Gyávák voltak hozzá. Az MSZP-SZDSZ kormány viszont belevágott a kórház átalakításba, a patikaliberalizációba, rendbehozták a biztosítottak nyilvántartását, mely növelte a bevételeket. A biztosítói reformot is megcsinálták volna, ha a népszavazás miatt az nem lehetlenül el.
Szerinte - és ezzel magam is egyetértek - a Fidesz a nemzeti ügyek ellenzékeként működött.
Gyurcsány Ferenc volt a harmadik szónok. Beszédében kitért szenvedélyes természetére, "cifra" beszédére. Összegezte az elmúlt évek fő lépéseit, hibáit és erényeit. Mint például 2002-től megerősödőtt a parlamenti kultúra, a korábbi három hetenkénti ülésezéstől visszatértek a hetenkénti ülésezéshez.
A nagyjából 1500 milliárdos hiányért a felelősséget a következők szerint osztotta fel: a felét a Medgyessy-kormány jóléti intézkedései, egyharmadát az Orbán-kormány tevékenysége, egyhatodát a Gyurcsány-kormány költései okozták. Mindezek sok jószándékú, tisztességes célú intézkedést is jelentettek, ám 2006. után már csak a visszafordulásra volt lehetőség.
Az elmúlt években sok autópálya, híd, nagyberuházás készült el. Ezeket a magyar adófizetők építették, nem a kormány. Gyurcsány saját értékelése szerint 2006-ban rosszul mérte fel erőiket. Tévedett, amikor azt hitte, az igazság és az akarat elég a győzelemhez. Nem vette észre a különbséget a választók reformszándéka és reformtűrőképessége között. De ebből nem az a tanulság, hogy ne akarjunk jobb országot teremteni. Viszont nem elegendő sokunk reformszándéka, ha a túlnyomó többség nem akar velünk jönni. Gyurcsány felrótta a Fidesznek, hogy nem a választás racionális alternatívájaként, hanem irracionális gyűlöletkeltőként jelent meg.
A Fidesz-szavazókhoz intézett kérdése: vajon demokrata politikusok azok, akik mindennap korcs, szemét, féreg jelzőket emlegetnek, akik nem határolódnak el a molotovkoktélos támadásoktól?
A Jobbik-szavazókhoz szóló intelme szerint, olyan vita nem létezik, amit a düh, agresszió megoldott volna, abból legfeljebb, még jobban elmélyülő probléma és tragédia származhat. A szélsőségesség pedig, a pokolba juttathatja Magyarországot.
Gyurcsány szerint az elmúlt 20 év legnehezebb választása előtt állunk. Beszéde végén kérte a bizonytalanokat, az MSZP-t támogassák, a csalódásnál legyen bennük erősebb a jövőért érzett felelősség.
Néhány hónapon belül harmadik alkalommal hallgattam Gyurcsány Ferenc beszédét élőben. Mindig inspiráló hatással van rám.
2010. március 14., vasárnap
Postamúzeum
E héten kaptam a jópofa, vicces, ilyen-olyan ímélrengetegben egy képösszeállítást az Andrássy út 3. alatti palotáról, melyben a Postamúzeum talált otthonra.
A posta szót hallva, a sorállás, várakozás kellemetlen és hosszú percei jutnak eszembe, nemigen csábít ez éngöm effajta látványosságok felé.
Ám a fotók egy pazar épület tereit mutatták, aminek ellenállni nem bírtam.
Bámulatos ólomüvegbetétek, faburkolatok, Lotz-freskók díszítik a lépcsőház és a belső terek falait, mennyezetét.
A palotát az immár az Új köztemetőben nyugvó Saxlehner András építtette posztókereskedésből és keserűvízforgalmazásból származó vagyonából. Volt itt lakó a gyáriparosok szövetsége és a bélyeggyűjtők egylete is. A szóbeszéd szerint az épületet eladták, a Postamúzeum jelenleg pereskedik a helyért.
Kapucsengővel lehet bebocsáttatást nyerni, utána nem kevés idő, míg a látványra felkészületlen látogató felér az első emeletre, ahol a múzeum található. A lépcsőházban ugyanis egyik ámulatból a másikba esünk a nem túlzottan megvilágított lépcsőház pompás díszei, freskói, lámpái, berakásai láttán.
A múzeum agilis teremőrhölgye szórakoztató kísérőnek bizonyul. Korábban vízlépcsőt rajzolt (ha jól emlékszem), most nyugdíjasként veti bele magát a teremőr, gardedám és tárlatvezető szerepébe. Szívélyesen mutatja be a csőposta működését (megtudjuk, hogy a porszívó szisztémával azonosan működik), delegál bennünket a két telefonfülkébe, hogy kipróbáljuk a sok évtizedes, kurblis masinákat. Fényképészeti tanácsadóként is funkcionálva felhívja a figyelmet a a csillár-tükör kombináció látványára. Szentesi mivoltáról is megtudhatunk egy keveset, amikor az egykori szentesi posta faburkolatú pultjához érünk.
Nézz be ide mielőbb, mert megéri. Ha meg kipenderíti az új tulajdonos a múzeumot, nem lesz lehetőséged bekukkantani ebbe az elbűvölő épületbe.
Címkék:
kiállítás,
Postamúzeum
Oláh Ibolya új albuma
Belehallgatva az El merem mondani c. lemez dalaiba, úgy tűnik dögös album született. Klassz vagy Ibolya, hogy el mered mondani...
Hallgatózom, lelkesedem tovább.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

