A kitűnő Mai Manósok hírleveléből szereztem tudomást a Magyarország története képekben c. kötet október 27-ei bemutatójáról. A könyvet Gyurgyák János jegyzi. A helyszín a nagyszerű Magyar Fotográfusok Háza (a Manó) Napfényműterme volt, ám a sok jó ember alig fért el benne.
A moderátor a remek humorú Kőrösi Zoltán volt, gátlástalan iróniájával tálalta ki, hogyan vette rá a szerző, Gyurgyák János – mindössze egy-két héttel ezelőtt – a moderátorságra. Az is kiderült, hogy egyik recenzens sem kapott meghívót a bemutatóra. Kőrösinek egy hosszas alkudozás után egy kompromisszumos helyre kellett elmennie a súlyos kötetekért, melyek egész napos hurcolás után vastag hurkákat vágtak a kezén. De ne nem menekülhetett sorsa elől… és most itt van.
Hasonlóképp járt Romsics Ignác is, kinek könyvtervei előmozdítását Gyurgyák akkor látta tárgyalhatónak, ha Romsics elvállalja a könyvbemutatót. Vince Mátyás, aki szintén a könyvről szólt, Gyurgyákot mazochistának kiáltotta ki, ugyanis a bemutató előtt mindannyiukat arra ösztönözte, hogy kritizálják a könyvet a bemutatón.
Nosza, meg is fogadták a bíztatást a felkért szereplők.
Komoróczy Géza kritizálta már magát a címet, hiszen a kötet Magyarországnak csak az 1867 utáni történetére fűz fel képeket. Hiányolta – elsősorban – a hétköznapi zsidóság képeit. A szerző nemzetközi fotóarchívumokban való kutakodását is keveselte. Erre később Gyurgyák reagált, mely szerint a környező országok archívumai 30-40 ezer kilométert jelentettek az autója kilométerórájában. Komoróczy plusz kötetbe kívánkozó mutatókat, jegyzéket is óhajtott volna látni.
Romsics Ignác nem így szerkesztette volna a kötetet. Különösen a 3. kötetet nem így. A 89 utáni időszak is történelem – ezt az érát sokkal bővebben ábrázolta volna, és nemcsak Tesco-képekkel, pornóval… Mindezzel együtt páratlan és hatalmas munkát tett le az asztalra Gyurgyák – vélte Romsics Ignác.
A könyvet bemutatók abban egyetértettek, hogy gyengéi ellenére is nagyszabású, páratlan munkáról van szó (2500 kép szerepel benne), s jó lenne, ha a jelenlegi luxus kötet értékesítése után (19.800,- Ft a három kötet) a közoktatásba, a könyvtárakba is eljutna, azaz közkinccsé válna a könyv anyaga, akár DVD-n, akár például a Sulinet keretében.
Gyurgyák kiemelte, hogy könyve főszereplője nem a politikai elit, hanem a munkások és a parasztság, azaz a történelem alulnézetből.
A rendkívül agilis és életrevaló Gyurgyák János arról is informálta hallgatóságát, hogy a kötet a kiadónak 30-40 millió forintjába került, s hogy senki más nem támogatta a megjelentetést.
Mindezek után jött Ungváry Krisztián tokaji borainak bemutatása, kóstolgatása. A népek terelgetésének kezdeti nehézségei, valamint az első kortyok legurítása, majd sajttal való semlegesítése után további rendkívül kellemes percekből álló óra következett, melynek során ismétlődött a kortyolgatás, sajtmajszolás, valamint az Ungváry-féle jóízű és humorú borismertető. Nálam az első körös Egri bikavér szikár, de karakteres szárazsága és az utolsó Tokaji Vayi Cuvée édes, gyümölcsös kényeztetése jött be az első döntetlen helyre.
Lapozgatni a kötetet és bort kóstolgatni… Hmmm, ez ám az élvezet!
De térjünk vissza a kötetre: le a kalappal előtte!
Bejegyzések
