Dés-Bereményi - mert szeretem

Ilyen gyönyörű dalokat hallgatva, jó magyarnak lenni...

Ez a bejegyzés nem jött volna létre, ha nincs a youtube.

Fel

Mi tagadás... rákattantam a 3D-re! Nem is próbálom e kattanást elnyomni, egy szimpatikus pattogatott kukorica társaságában megnyitás után teszteltem a Sugár mozi, e héttől üzemelő 3D-s termét. A terem is, a film is rendben van.

3D-s alanyommá a Fel! című amerikai animációs filmet választottam. Nem bántam meg.

Tökéletes antihősnek látszó, nagyon szemüveges és nagyon süket, ám sípoló hallókészülékkel bíró vén trotty és egy szerencsétlenkedő pufók gyerek a főszereplő. A repülőházzal való kalandozásuk során még hozzájuk szegődik egy kerekded beszélő kutya és egy, fenyegetésként fújtató, nyakigláb és nagyon színes, hatalmas madár is. E madár nemcsak a csokoládét nyeldekli, hanem egyéb tárgyakat is, mint például Fredricksen bá' gurulós botját is. Na ezt azért kiöklendezi.

Képtelen képes kalandjaik során az antihősök és nem barátok, hősökké és jó barátokká avanzsálnak.

Jó szórakozást!

http://www.port.hu/fel!_up/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=101695&i_city_id=3372&i_county_id=-1

Pánik - Nemzeti Színház

Mika Myllyaho finn drámaíró Pánik c. darabjának főpróbája október 10-én volt a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. Az előadás ismertetője a darabot az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén c. film férfi verziójaként aposztrofálta, ez volt számomra a mézesmadzag, amely megvetette az október 10-ei főpróbára a jegyet. 

A nézőtér rendhagyó berendezésének pásztázása kellő szórakozást nyújt a nézőknek az előadás kezdetéig. A színpad előtt két-három sorban babzsákokra telepedhetnek a kényelmes öltözékben érkezők. Lehet találgatni ki veszi lazára a figurát és huppan a babzsákokra. Az oldalt elhelyezett nyurga lábú bárszékek látványát is szokni kell, ezzel is elmegy némi idő, meg annak figyelésével, ki, hogyan kapaszkodik fel rájuk. De nyugalom, többségben vannak a normál széksorok a kevésbé kísérletező kedvűeknek és szoknyában érkezőknek.

A díszlet egy kanapé, alatta gombócban szorongó zoknik, papírok, felismerhetetlen eredetű szemét… A kanapé szakadásai ragasztócsíkokkal javítottak. Ez adja meg az alaphangot a három pasi egy lakásban fílingnek.

A lakásból pánikbetegség miatt hónapok óta ki nem mozduló Marcié a lakás. Hozzájön a nem szívesen fogadott, de ezzel mit sem törődő Robi, aki az idegösszeomlás szélén áll barátnője miatt, aki valami lehetetlen prioritások felállítását követeli tőle. Ehhez, ill. a kapcsolat megmentéséhez kér segítséget a nem pszichológus, de pszichológust korábban sokat látogató Marcitól. Marci vonakodva, de elvállalja a „kezelést”. Hogy ki az őrültebb, azt majd mindenki maga dönti el, ha tudja. Mindesetre Robi igyekszik a feladatokat végrehajtani. A folyton telefonáló tévés Tomi (Marci öccse) a maga módján igyekszik segíteni Robinak az idegösszeomlást elkerülni. Tanácsolja, hogy mindenekelőtt érezze magát jól a bőrében, s ezt egy látványos kick-box feladatsoron keresztül szemlélteti.

A fiúk nem tudnak megegyezni, hogy melyikük a „beteg”, ám eközben, amit lehet egymás szemére hánynak. Nyers, káromkodásokkal erősen fűszerezett, ám komikus veszekedések zajlanak közöttük. A vécéből is látunk közvetítést egy kifüggesztett képernyőn keresztül. Marciról megtudjuk, hogy nagyon begurul, ha valaki nem keféli le a szart a vécéről. Nem érti azt sem, hogy „mi a geci baja van, ha nincs semmi baja”. Néha "kicsit fanatikusnak" látszik. Tomi szerint a szerelem kamu, hiszen még egy üvegbe sem lehet beletenni.

Modern, de nem modernkedő rendezés, szimpatikus, tehetséges fiatal színészek. Káosz és őrület, derű és lelki nyomor. Tükör. Élmény volt.

A közönség mimóza lelkű része legalább edződik a trágár beszéden, a szintén közönségesek mint én, eltűnődhetnek annak visszataszítóságán, de egyben szelepkieresztő hasznosságán.

Trágárságot nehezen tűrőknek, mesevilágban élőknek nem ajánlott. Szerintem nagyon jó!

http://www.nemzetiszinhaz.hu/raba_roland_uj_szerepben/#

http://www.nemzetiszinhaz.hu/eloadasok/index.php?list=actual&performance=113

Magyar divatnapok a VAM-ban

Október 3-án, szombaton a VAM Design Király utcai, látványos épületében fiatal magyar divattervezők ruháit mutatták be.
A produkció maga dinamikus volt ugyan, a helyszín is jó háttérnek, tehát jó választásnak bizonyult (bár a Kiscelli Múzeum romtemplomát nehéz überelni). A divattervezők nevei hangzatosak Nanushka, Anh Thuan, Je Suis Belle etc. A zene? Mondjuk, hogy ilyen kell. A ruhák s a modellek látványa azonban egyaránt végképp lehangoló. Tapadós, fényes arany, ezüst, fekete macskanadrágok. Lógó-nyúló pullóverek, meg nem tudom én mik, lehetőleg szürkében. Szín nuku. A felvonuló manökenek, az anorexiával küzdő fiatal lányokból nyújottak döbbenetes prezentációt. Nagyjából nőként nem nagyon funkionálnak, ám vállfaként használhatóak. Annak is használják őket. Tök egyformák. A hajszínben talán van némi változatosság. Egyik-másik annyira hátradőlve emelgeti a lábát, hogy azt hiszem, menten hanyatt esik. De nem! Szerencsére!
Az osztogatott csokit köszönöm. A pultnál megvehető Dallmayr kávé illata, aromája remek.
Hát, ilyet is láttam.

Molnár-C. Pál Műterem-múzeum

A Molnár-C. Pál Műterem-múzeum szűkre szabott nyitva tartása kihívás a látogatónak programtervezéskor. Szombaton például csak 10 és 13 óra között lehet ide betérni. De megéri a szervezkedést mind a helyszín, mind a vendégfogadás-tárlatvezetés.

Miután némi körözés után sikerült parkolóhelyet találni a Ménesi úton, csengetés után ajtót nyitottak nekünk.

A bejárat az épület hátsó részén található, épp most festették a lépcsőházat. A műterem az emeleten van, ahol egy kedves ősz hajú hölgy fogad. Később megtudjuk, hogy a festő, földszinten lakó leszármazottja. Kalauzolásunkat egy kedves, fiatal hölgy veszi át. A fogadtatás meglehetősen szívélyes, teát kapunk, s máris kezdjük a tárlatnézést. Jeney Adrienn, a PPKE művészettörténet szakos hallgatója készséges-lelkes magyarázata a mennyezetig sorjázó festményekről, rajzokról magával ragadó.

Valahogy mifelénk a művészek gyakran minimum öngyilkosjelöltként, gyakran öngyilkosként tűnnek fel. MCP belső világát azonban párját ritkító derű uralja, s ezt már a bejáratnál kihelyezett felirat O betűjében, a fütyülő festőt ábrázoló rajz is sugallja. A tárlatvezetésen hallott magyarázatok, a színekkel teli képek, a tusrajzok szellemessége ugyancsak felhangolják a látogatót. A szoba közepén foglal helyet egy a művészt ábrázoló festmény, előtte a festő korabeli festékeivel s egy furcsa nagyítós szemüveggel, melynek baloldalára, hogy az ablakból beszökő fény ne zavarja, egy szemellenzőt szerelt s. k. a művész. Bogaras, de mókás ember lehetett.

Október 10-ig még megtekinthető Mendlik Lajos tüneményes és rendkívül bensőséges "Képnapló" c. emlékkiállítása is a szomszédos teremben (szobában). (Az erkélyről kellemes kilátás nyílik a Sas-hegyre.) A művész nem a nagyközönségnek szánta a kiállított képeslap méretű képecskéket, de hál’Istennek a leszármazott nem tett eleget az örökhagyó akaratának. Dilemma, hogy ez helyes-e vagy sem, de mivel nem a mi lelkünkön szárad a szószegés, ezért csak nézegessük örömmel és kíváncsisággal a művész életének egy-egy pillanatát, hangulatát. A képek mindegyike egy-egy hétköznapi történet mesél el a feleség központba helyezésével.

Az Olaszintézetben Molnár C. Pál-kiállítás tekinthető meg október 31-ig. Itt tekinthető meg tárlatvezetőnk kedvenc képe a Vénasszonyok nyara c. kép is.

http://www.iicbudapest.esteri.it/IIC_Budapest/webform/SchedaEvento.aspx?id=391&citta=Budapest

A Műterem-múzeum honlapja: http://www.mcpmuzeum.hu/Muzeum.aspx

Bulvárkodom Alföldi Robi asztalán

A múlt hétvégén a Nemzeti Színházban, a nyílt nap alkalmából kulisszajároson voltam. Hát nem volt jól szervezett, a túlburjánzott csoport rövid időn belül elnyelte valahol az épületkalauzt, majd mindenki ment amerre látott.
Ekkor tájt sasoltam Alföldi Robi asztalát, ha az információim helyesek.
Lehet, hogy engem zavarna, ha ilyen emberrengeteg galoppozna át az irodámon és abból kiválva kukkolna körbe néhány mindenre kíváncsi...
Hát nézzük mi van az asztalán: pohár, hamutartó a belevalóval, színházi műgyertya, Váczi Eszter promociós cédé, Tibi csoki, talán ez is promóciós, valamint a szokásos papírhalom.
Alföldi oké :), az ósdi-büdös dohányzást leszámítva.
Na ennyi elég is a bulvárkodásból.

Virtuális barátság

Milyen a viszonya a valódi életben és a virtuális életben működő barátságoknak?
Talán mint a valódi virágnak a művirághoz való viszonya.
Vannak megtévesztésig az igazihoz hasonlító művirágok, sőt művészi kivitelűek is.
De a valódit semmi sem pótolhatja.