Barista-bemutató

Eddig is nagy érdeklődéssel fordultam a kávé múltja, jelene és felívelőben lévő jövője felé, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum A fekete leves c. kiállíta és a hozzá kapcsolódó kísérőrendezvény, a július 31-én megrendezett barista-bemutató tovább erősítette vonzalmamat. Előbb-utóbb kávézót nyitok!

A barista az espresso alapú italok készítésének szakértője. Hangsúlyozottan olasz irányzat. Barista-előadónk a hallgatóságot kérdésekkel bevonva a programba, színes, szagos, tapintásos, igen interaktív bemutatót tartott profi espresso gépe közreműködésével. Az előadás végén pedig remek capuccinot, espressot, latte macchiatot fogyaszthatott az ízlelésre is vágyó közönség.

A kávékat többnyire a két fő kávéfajta a robusta és az arabica vegyítésével csomagolják. A kávécserjék, akár arabicáról, akár robustáról beszélünk, szerencsés csillagzat alatt születtek, a kávét ugyanis ki nem állják a kártevők. Az arabica a kényes fajta, a robusta a "jég hátán is megél" típusú. Előadónk szerint a kettő keverve adja a legjobb ízt. A csak robusta vagy csak arabica nem biztos, hogy a legjobb választás. A 100% arabica felirat többnyire nem felel meg a valóságnak, ami nem is olyan nagy baj, mert a robusta oldja az arabica keserűségét. Az arabicának kisebb (0,7-2%) a koffeintartalma mint a robustának (1,5-3%).

Baristánk bemutatta a kávékészítés folyamatát. A darálástól - a túl durva és a porszerű állag sem jó -, a tömörítésen át, a főzésig. A végerdemény a krémes felső réteggel borított espresso. Ez a finom krém valójában: olaj. A kisebb adag espresso a ristretto - mennyiségének köszönhetően késő délután, este is elbírható koffeinadaggal. A hosszabb adag a lungo. (Akkor ezt igyuk reggelire, kellő "inspirációt" szerezve az előttünk álló napra.) Az olasz kávékultúrában az espresso az alapja az összes többi kávéfélének, mint például a capuccino-nak, a foltos tejes kávénak (latte machiatto).

Alapvetően két fő kávékészítési mód van, a 100 fok alatti és feletti. A kotyogóval készített kávé nagyobb koffeintartalmú mint a filteres főzővel előállított.

A múzeum kiállítási anyagát Nemes Nagy Ágnes: Város télen c. versének részlete vezeti be.

Füst, füst. Nagy, ezüst potrohán
hordozva puffadt homlokot,
kristálycukrot és sávba oldott
pergamen-lámpával a boltot:
a kávé-gép zubog.

Zubog, remeg, s vígan sipolja
az induló mozdony jelét,
akárha a kinti sötét
suhogó nagy terein át
vinné falatnyi vonatát,
és vele sértetlen repülne
a fulladt, langyos-szagu fülke.

Majd a kávétermesztés, a pörkölés, a főzés mikéntje, története, számos tárgyi illusztrációval következik. A pörkölést, mint a kávékészítés meghatározó mozzanatát, kiemelném a sok tudnivaló közül. Négy alapvető pörkölést különböztetünk meg. A hamburgit, mely csak arabica kávéra szól, s világos kávészemeket, savanykás főzetet eredményez. A bécsi pörkölést, mely szintén csak arabica alapanyagot használ, közepesen barna kávészemeket, savanykás-kesernyés főzetízt eredményez. A francia pörkölést, melyhez már robusta alapanyag is használható, sötét barna, száraz, fénytelen felületet eredményez. Ebből már készíthető presszókávé. Az olasz pörkölésnél annyira hevítik a kávészemeket, hogy felületén kiütközik az olaj, így fényes, síkos, fekete szemű kávét nyerünk. Ez az olajtartalom az "áldás" a presszókávén, ez adja a krémes felületet. Az olasz pörkölés elmegy a határig, ugyanis innentől, azaz 200-220 foktól az olaj már kigyulladhat és kis széntablettákat kaphatunk végeredményként.

A kávégépgyártás az 1860-as években Olaszországban indult el. Giovanni Toselli építészmérnök espresso elnevezésű gépei, a nevük miatt váltak nagyon népszerűvé. Az espresso gyorsan, sürgősen jelentése a gyorsuló világban varázsszóként hatott...

De maradjon mit olvasgatni a múzeumban!

A következő barista-bemutató aug. 28-án lesz. A megvásárolt jeggyel a múzeum kiállításai is megtekinthetőek.