2011. május 1., vasárnap

Japán Napok

A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum és a Ráth György Múzeum adott helyet az e hétvégén megrendezett Japán Napoknak. Rácsodálkozás, ámulat - ezen szavak fejezik ki leginkább a Japán Napokon látottak, hallottak keltette érzéseket. A japán kultúrában minden előírásszerűnek, a legutolsó lépésig nagy műgonddal, művészi/mesteri szinten kidolgozottnak tűnik. Lehet ez áldás is, átok is. Riaszt és lenyűgöz. Az e kultúrkörben élők míves technikát kapnak a harcművészettől a teafogyasztásig. Ami lehet jó, hiszen nem frusztrálódnak az élet azon területein, ahol sok évszázados hagyományok szabják meg a teendőiket. A kész megoldások biztonságot adnak. És lehet nem jó, mert érzésem szerint tökéletesnek kell lenni, minden lépést előírásszerűen kell végrehajtani. Szigorúan kötött pálya. Már pedig ez halál idegesítő is lehet.
Itt van például a japán csomagolások közül (s nem ez az egyetlen technika) a furoshiki. Bűbájos és környezetbarát módszer. Nem egy pillanat megtanulni, de talán érdemes. A csomagolás alapanyaga egy négyzet alakú vászon, amit hajtogatással, csomózással alakítunk.
A csomagolásnál a színeknek, mintáknak jelentőségük van, ezért, ha japán vendégnek ajándékozunk, mindenképp "szakértetni" szükséges az esetleges félreértések elkerülése végett. A japánok szeretik az adott évszakot a csomagoláson is felidézni, levélkével, virággal, terméssel.
A darvak hosszú testük miatt például a hosszú életet jelképezik, az ezüst-fehér csomagolás szomorú alkalomra illik.

A japán teaceremóniától akár harakirit is elkövethetsz, olyan szigorú koreográfiát követ. De az is lehet, hogy lenyűgöz a vendég meghívásának, a tálalásnak, s a teakészítésnek a művészete. Önfegyelem, fegyelem, egymás iránti tisztelet, nyugalom, higgadtság. Mindez megjelenik a japán teaművészet uraszenke irányzatban, amelyről a Japán Napok keretében a Ráth György Múzeum kertjében láthattunk bemutatót. A 4 órás teaceremóniából egy 18 perces "részletet" élvezhettünk. Mondhatom, semmi köze a mi felszínes, lagymatag teafogyasztásunkhoz.

Volt még harcművészeti bemutató is a Hopp Múzeum kertjében:

Nem meglepő a japán kultúra sikere, leginkább a nagyon kemény munka, kitartás, fegyelem, a természet és a másik ember tisztelete áll mögötte.

Nem mondom, hogy mi ezekben hol tartunk.

2 megjegyzés: