2011. július 31., vasárnap

Gyógyír északi szélre

Az Óbudai Társaskörben az őszi nyár miatt, a szabadtéri helyszín helyett a kőépületében láttam a Daniel Glattauer írta színdarabot.
A Gyógyír északi szélre c. romantikus játékban Emmi Rothner (Fullajtár Andrea) elüt egy betűt magazin lemondásról szóló ímélje címzésében, így kerül levélváltásba Leo Leike-vel (Őze Áron).
Emminek férje, a férje révén gyerekei vannak, kapcsolatuk kialakulásának háttere tragikusan szőtt.
Leike, egy se vele, se nélküle kapcsolat, éppen "se vele" szakaszában kapja az első e-maileket Emmitől.
A levelezéssel egy virtuálisan mély, intim világot teremtenek valós életük mellé. A valóság próbája nélkül, nincs kockázat, nem hullik darabokra az egymásról kialakult kép. De folyton rettegnek ettől. Hol távolodnak, hol közelednek egymáshoz. Közben telnek-múlnak a hónapok. Egy kávéházban ugyanabban az időben eltöltenek egy órát, de csak találgatják, melyik vendég lehet Emmi, melyik Leo. A következő, immár igazi találkozást is betervezik...
Fullajtár Andrea női kelléktára kitűnően válogatott. A női praktikák, örömök, dühök, csalódások rendkívül találóan formázottak. Nagyon is ismerősek. Igen, talán pont így szoktam a kezemet az idegességtől ökölbe szorítani és a mutatóujjamba harapni. Még szép, hogy amikor nem látnak!
Mókás, szeretni való, dühítő. Remek és vonzó színésznő.
Őze Áron jól eltalálja a "pasit", a vakarom a tököm, a szagolgatással válogatom a szennyesbe való ruhákat, mókás epizódok.
Akárcsak az istenverte életben, a fájdalom itt sem marad el...
Daniel Glattauer megírta romantikus regényének folytatását A hetedik hullám címmel. Várom színházi adaptációját, mondjuk jövő nyáron, vagy tavasszal!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése