A gödöllői kastélykert átadása

2010. május 1-jén 10 órakor kezdődött a gödöllői királyi kastélykert átadása.
A kastélykert rehabilitációjának első szakasza, amely mintegy 5,2 hektár kertmegújulással járt együtt, ezzel az ünnepélyes aktussal zárult le. A projekt második szakasza, amely a a Felsőkert nagyobb részének, mintegy 28 hektár felújítását hozza majd, előreláthatólag egy-másfél év múlva fejeződik be.

A fejlesztés Európai Uniós támogatással jött létre. Fő szempont nyilván a turisztikai fejlesztés volt, ám a környzetbarát üzemeltetési kritériumok és a családbarát szolgáltatások is a projekt fontos pillérei voltak.

A kiviteli terveket a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kert- és Szabadtértervezési Tanszéke készítette. A kivitelezést a Főkert Rt. munkatársai végezték. A megnyitón - melynek helyszínét jól eldugták, ezért kis híján lemaradtunk róla, valamint a hangosításáról is tökéletesen megfeledkeztek - erősen kellett hallgatózni - többek, de a legérdekesebbek közt - Jámbor Imre professzor, a fenti tanszék vezetője, sok érdekes adalékkal szolgáló beszéde alatt. Tőle tudhattuk meg, hogy a faállomány felmérése után döntöttek arról, hogy a déli részen húzódó, a Gizella-szárny oldalán futó, a 20. század elején telepített foghíjas, elöregedett, rossz állapotú fehérvirágú vadgesztenye fasor helyére, egy hússzínű (szerintem jókedvű és mély érzésű rózsaszín), előnevelt vadgesztenye fasort telepítettek. (Igen, igen, most már új mondatot kezdek.) A fasor egyébként klónozott. Ami azt jelenti, hogy egyetlen édesanyja van a teljes fasornak. (Ennek hogy s mikéntje igencsak érdekelne, de ez nem volt a megnyitó napirendjén.) A háttéranyag szerint e hússzínű (miért nem lehet rózsaszínnek nevezni?) vadgesztenye ellenállóbb az Amerikából behurcolt (hurcolt? lehet, hogy nem is akart jönni) aknázó moly fertőzésekkel szemben.

A korábbi fasoron kívül eltávolították a balesetveszélyesnek ítélt, vagy a kert kompozíciójába nem illő, spontán kelt fákat is. 98 fát ültettek a fasorba, 76-ot a meglévők kiegészítésére. Összesen 31 fafajtát, köztük mókusfenyőt (őt szeretem simogatni), bükköt, csüngő eperfát, hársfát etc.

Az eddig hiányzó cserjeszintet - a romantikus stílnek hála - benépesítették többek közt gyöngyvirágcserjével, hortenziával, lonccal. De vannak itt még sokan mások is.

Jámbor Imre beszéde szerint egy festői, romantikus hangulatú kertet hoztak létre, melynek nyomós oka, hogy erről az időszakról maradt fenn leginkább forrás, leírás.

A focipálya típusú, monoton fűfelület helyett egy finoman hullámzó tér látványa fogadja az erre járót. (A megnyitó napján még alig sarjadó, mert nem rég vetett, fűvel.) Lágyan ívelő, kanyargó sétautakon kószálhatunk. Igen kellemes! Igaz, a szandálszerű képződmények az új, krémszínű, se nem homok, se nem kavics útfelületet összetevőit igen kellemetlenül bírják tárolni. De juszt sem veszek zárt csukát!

A romantikus kert nélkülözhetetlen kellékei az évelő és egynyári növények is. A dekoratív növényágyásokat főként az utak mentén, az utak találkozási pontjainál helyezték el. E növények egész évben pompáznak majd a látogatók, fényképezők legnagyobb örömére.

Vezetéssel megtekinthettük az augusztus 3-án átadandó Gizella-szárnyat is, ahol főleg az állandó kiállítás foglal majd helyet. Az ugyanebben a szárnyban szárnyát bontogató Barokk Színház is megér majd egy újabb látogatást, különösen, ha előadást is nézhetünk majd. Szóval legkésőbb augusztus második felében újra benézek.

És nem fogok megfeledkezni a Kastély kávézójáról sem, melyet ez alkalommal, a remek fogadás miatt, fel sem kerestem!

Viszont ráadásnak a szomszédos közpark lovas akadályversenye és a kastélykert hátsó fertályán zajló orosz fekete terrier bemutató üdítő szórakozás volt!

Jó volt Gödöllőre látogatni.

Kastélyinformáció: itt.