Kultkéj-egyveleg

Remek időket élek. Megint arra panaszkodhatom, hogy alig győzöm az újabb és újabb élményeket még csak megjegyezni is, nemhogy blogra vetni. De a vetés további halogatását most felfüggesztem.
Két hetes összefoglaló következik.

Egy pénteken ott volt Soma MamaGéza Nemek Igenje Klubja. Sötét hely, szórványos, vérszegény embercsoportokkal, Soma és nőzenekarának koncertje vérbő muzsikszóval, döglesztő énekhanggal, éleveteg tekintettel tartott ébren, aztán gyorsan el. Valahogy jó, de mégsem, de mégis érzés.

Egy vasárnap ott volt az Aquincumban rendezett Floralia-ünnep, kókatag virágdíszeivel az ó-romokon, lagymatag gladiátoraival a füvön, hevenyészet gyógynövényeivel a szórványos asztalkákon, valamivel gazdagabb látnivalókkal az oszlopsori árusoknál. Mit ír az újság hervasztó élményem utáni napon, EU-s projekttel lehelnek életet e helybe. A római városfal vonalát követő "Fogadófal" és információs központ születik, továbbá egy római lakóépület, a "Festőház" rekonstrukciójára is sor kerül, valamint a "Római játszótér" kialakítása is megvalósul majd. Elkészül a "Virtuális élménytér" is, ahol a csúcstechnika eszközeit használva ismerkedhetnek meg a látogatók ókori témájú interaktív virtuális játékokkal. Nagy a lemaradás itt Aquincumban a látogatóbarát múzeumok versenyében. Ideje a fejlesztésnek.

Volt egy kedd Szendi Gábor és Mérő László paleo-eszmecseréjére, nagy volt a szembenállás, az időjárás is megelégelte, s az eső verte majdnem szét a tető alatti egybegyűlteket. Dübörgött a haragos zuhatag a műanyag tetőn, hosszabb-rövidebb időkre az előadókba fojtva a szót az Alexandra Károly körúti kávézójában.

Egy csütörtök jött s vele Divattervezők párbeszéde az irodalommal címmel tárlatvezetés Zoób Kati divattervezővel és Hegyi Katalin muzeológussal a 20 ruha Európa számára című kiállításon. (A kiállítás augusztus 15-ig tekinthető meg.) Zoób Kati nemcsak ruhakölteményeivel, de szóvirágaival is versenyképes. Kezdetkor közölte, most látja így egyben a kiállítást. Mégis kerekek is, remekek is voltak az egyes irodalmi szövegekhez és az általuk ihletett ruhákhoz tűzött eszmefuttatásai, asszociációi. És mindehhez jött még a kiszemelt művek felolvasása. A szövegek tolmácsolója az elbűvölő hangú Für Anikó volt. A kiállítás fekete háttere és a szolid világítás szokatlan felolvasási pózokra sarkallta Für Anikót és a nem kevésbé kellemes hangú Dömötör András színművészt. Eszméletlen jó volt az egész.

Jött egy péntek, s egy helyes-illatos, pöttöm teabolt, a Mosoly Tee nyílt megannyi kinccsel. Vita tárgya lehet, hogy a zelleres csokoládé a kincsek közé sorolható-e, de hogy a rózsaszirmokkal kevert fekete tea illata, az áztatásra virággá nyíló zöld tea, a megannyi teásdoboz sorával, s az egyszemélyes teáskanna jól kitalált praktikumával a kincsek közé sorolható, amellett lándzsát török.

S már itt is volt a szombat megint. S jött az Epreskerti Esték programja Bokor Jutta és a Brassimum Rézfúvós Kvintett koncertjével. A mesebeli koncerthelyszín hátterét ütött-kopott épületek, meghökkentő és szokványos szobrok adják a Képzőművészeti Egyetemen. A felújított Kálvária épülete előtt fellépő zenekar szépséges, tiszta világba röpítette a padokon üldögélő közönségét. Hála nekik.

S szombat még mindig, egy kerülettel, s egy-két órával beljebb, a Szabadság téren a Quimby lépett fel nagy népsűrűségű közönség előtt. Hátamban söröspohár, fejem felett bicikli vándorolt, lépni se előre, se hátra nem lehetett. Nagy mulasztásom és tévedésem ez a zenekar. Tévedés, amennyiben alternatív izéként bele sem hallgattam. Hiba volt. A koncerten a szövegből ugyan alig értettem valamit, a hangosítás szétbarmolta teljesen, ám a zene olyan, mintha régi villamoson, vonaton utazva, ritmusosan, jókedvűen zötykölődnénk együtt, mindannyian. Van ebben a zenében minden, érzelem, keménység, lágyság, jókedv, hidegség, melegség. Kiss Tibor dalait olvasva elhűlök, hogy mennyire jóóó. A koncert után fagyival hűtöm magam.

Megint vasárnap. Hobo Circus Hungaricusa a városligeti sátorban végig "zúzós" zenével dübörög. Nálam Hobo a Merlin és a Vén marha című dalával vezet ebben az előadásban.

A porondon állandóan izeg-mozog valaki. Nem olvastam az előzetest, így nem minden jelenet jött át érthetően. Anélkül is működnie kellene az érthetőségnek, de nem ez történik minden esetben. Talán túl sok esemény is van a porondon, a levegőben, a háttérben, az előtérben. Már-már követhetetlen, pláne oldalnézetből. A Hippodrom Artista Társulata tíz taggal szerepel a produkcióban. Meglepően friss, új cirkuszi elemeket hoznak. Bámulatos könnyedséggel kutyáznak, másznak, a kötél helyett dús anyagokból pödört, feszített, mennyezetről lógó alkalmatosságokra. Oleg Zsukovszkij, orosz mozgásművész alakítja Cipollát, rendkívül erős jelenléttel. Zsukovszkij legerősebb, legmeglepőbb jelenete az előadásban A madárijesztő c. számban van, ördögi, és hátborzongató. A hangosítás egy átok, itt is eltorzítja a szöveget, akárcsak a Quimby-koncerten. Ha jól ismerjük a szöveget, akkor persze ez nem probléma, mert a zene aztán nagyon jelen van minden pillanatban. A két tüneményes kutyust sem hagynám ki a megdicsértek felsorolásából. Csodálom, hogy nem mentek neki senkinek, semminek, és - remélhetőleg - meg sem süketültek a "zúzós" számok alatt.