A Ráth-Végh István kiállításterv - mely végül emlékesté avanzsált - hallatán, az első kérdésem az volt, de ki az a Ráth-Végh István?
Évtizedek teltek-múltak, de e grafomán bíró-íróról, szégyenteljes bár, de még nem hallottam.
A december 17-én, a PIM-ben, az író halálának 50. évfordulójára rendezett emlékest annál nagyobb kedvet csinált a "felfedezéséhez". Sőt nemcsak a Ráth-Végh könyvek, hanem a feleség, Zipernovszky Klárának a férjéről szóló visszaemlékezései is felkeltették érdeklődésemet.
Az esten hallhattuk Ráth-Végh hangját az MR1 arhív felvételeiről, írásaiból is felolvastak, valamint zenei nyitó- és záróbetétek is szórakoztatták a hallgatóságot. Színes, érdekes program volt.
A tervezett másfél óra helyett, majd' három órán át tartó emlékest moderátora Gazda István volt. Jó választás, mert ha fapofamentes, kedélyes programot akarunk, akkor bízvást kérjük fel moderátornak vagy előadónak e kiváló művelődéstörténészt, garantált a derű.
Az est további résztvevői közül Tóbiás Áron MR szerkesztő, kissé megkeserítette mind a beszélgetés résztvevői, mind a hallgatók, mind a szervezők életét azzal, hogy az istennek sem akart a témára térni. Pontosabban kitartott választott témájánál, saját magánál, jó hosszan.
Kenessey Béla, a Ráth-Végh kötetek 60-as évekbeli szerkesztője, annál értékesebb résztvevője volt a beszélgetésnek, szemtanúként számolt be Ráth-Végh-gel és a nála 30 évvel fiatalabb feleségével való találkozásairól.
Pelle János újságíró Ráth-Végh Októberi rózsa c. regényének skandallumként való feltűnését idézte elénk. A regény "botrányosan" erotikus részei ugyanis magukra vonták a katolikus erkölcscsőszök rosszallását. A felolvasott részek ugyan ma már a 8 év felettiek ingerküszöbét sem érik el, de legalább megtudhattuk a harapdálós motívumok állandó visszatérése alapján, hogy e tevékenység fontos szerepet tölthetett be élete e szeletében.
Az est rendezője, Thuróczy Gergely felfedte honnan ered az íróhoz való kötődése, gyerekkori lakhelye, a kisvárosi könyvtár Delfin-kiadványai közt fedezte fel, s szerette meg a Ráth-Végh könyveket.
Ráth-Végh, noha a 20. században élte élete nagyobb részét, a 19. században "rekedt" figura volt, a maga mérhetetlen műveltségével, kizökkenthetetlen derűjével, kíváncsiságával. Hihetetlenül termékeny író volt, sokat küszködött a kiadókkal kötetei megjelentetése miatt. Élete első 50 évében jogászként is ontotta magából a 700 oldalas kötetecskéket, majd kultúrtörténet-íróként sem maradt el e teljesítménytől. A belvárosban született, s a Péterfy Sándor utcai kórházban hunyt el, nem nagy távolság a két végpont között, ám ott volt közben a számtalan szellemi és életbeli kaland.
Én már meg is rendeltem (igen kedvező áron) a két legígéretesebbnek tűnő kötetét: A könyv komédiáját és Az emberi butaság kultúrtörténetét.
Az ismerkedésnek nagyon örvendek.
Bejegyzések
Te jó ég, hogy én milyen kurva öreg vagyok! Nekem még művelődési evidencia volt Ráth-Végh, akinek a könyveiből többet tanultam, mint némely tanáromtól, amúgy mellékesen meg piszok jól szórakoztam. Nagyon jól tetted, hogy megrendelted a könyveit, még akkor is, ha azért adták ki most megint, mert az öregnek már nem kell jogdíjat csengetni :)))
VálaszTörlésSzerintem élvezni fogod őket!
Antikvár könyvet vettem, nem újat. Nem hiszem, hogy mostanában kiadták volna.
VálaszTörlésMa fogom átvenni az ő könyveit is, meg a tiédet is. Nagy elmék fognak találkozni ma a retikülömben. :))))
Ki lakik a Ráth-Végh villában? A Miniatűr felett, a Margit utcában?
VálaszTörlésNem sikerült kideríteni ki lakik ott. Te tudod?
VálaszTörlés