Valahogy kiment manapság a divatból a tolerancia. A toleranciát emlegetőre unott vagy kétkedő tekintetet vetünk. Talán rezervátumba vagy múzeumba kerülnek a toleránsok, ha egyáltalán túlélik a nagy türelmetlenséget.
Aronson: Történtek hibák, de nem én tehetek róla c. könyvében olvastam a Los Angeles-i Tolerancia Múzeumról. Aronson leírása szerint, a múzumba lépve interaktív kiállítási tárgyak termében találjuk magunkat. A tárgyak azokra utalnak, akikkel szemben általában nem viselkedünk toleránsan: azaz feketékre, nőkre, zsidókra, melegekre, de szerepelnek alacsonyakra, kövérekre, szőke nőkre és testi fogyatékosokra tett utalások is. Videofilmen ismerkedhetünk előítéleteink megnyilvánulásának végtelen változatával. Majd két ajtó előtt találhatjuk magunkat, az egyiken Előítéletes, a másikon Előítélet-mentes felirattal. Az utóbbi mindig zárva van, de mindig akad, aki azon dörömböl. Aronson írja, hogy amikor odalátogattak, épp négy haszid zsidó dörömbölt az Előítélet-mentes ajtón.
A magyar Tolerancia Múzeum hatalmas anyagból válogathatna, hiszen tele a padlás mai, tegnapi uszításokkal, hétköznapi utálatainkkal, felfoghatatlan el nem fogadásainkkal. Bár gondolom - hogy rögtön az Előítéletes ajtón rontsak be -, pont azok nem nyitnának be ide, akiknek a leginkább kellene.
Bejegyzések
Hm. Bölcs gondolatok...
VálaszTörlésMégis javasolnám, hogy inkább menj ki a szabadba, szépen süt a nap. Én is megyek most a bánki tóhoz...
A dörömbölést meg hagyjuk mára másra :)
Én már sétáltam Emi kutyával egy órát, most meg indulok máshova. :D
VálaszTörlésJó kirándulást! Ilyenkor vétek bent ülni!
Én meg félretéve minden toleranciát, most jöttem meg, és de jó leülni. :)
VálaszTörlésGondolom a jó kis lipóti pékségből származó kenyérke (és még sokan mások) társaságában üldögélsz. :)
VálaszTörlésKishibás rím
VálaszTörlésA gondokra rá se ránts,
mindig maradj toleráncs!
Én vonzódom a kishibás dolgokhoz. :)
VálaszTörlésAz ítélet, a tapasztalat alapján szerzett tudás általános törvénnyé emelése. De sok mindent nem tapasztalhatunk meg személyesen, ilyenkor mások által megfogalmazott törvényeket fogadunk el (például milyen király is volt Mátyás?).
VálaszTörlésMikor előítélet az ítélet?
Jé Kaktuszka, én is szeretem a kishibás dolgokat.
VálaszTörlésPéldául amikor rattan-garnitúrát vettem, azt választottam, amiben volt egy csomó, mert az félreállítva árválkodott a sarokban, és ha én nem viszem el, talán senki sem. Ami szomorú lenne, tehát hazahoztam :)
Kósza, akkor tartom különösen károsnak az előítéletet, ha már semmi nyitottság, hajlandóság nem marad bennünk arra, hogy megváltoztassuk az "ítéletünket".
VálaszTörlésHa már az ítéletet említed: amikor számtalan közvetett vagy közvetlen bizonyíték merül fel egy bűntényben, a bíró mégis ragaszkodik az első ítéletéhez, akkor az ártatlan bűnhődik, ilyenkor oda az igazság. (Hogy Mátyás király se maradjon ki. :)
Marvin, én meg gyerekkoromban a szerencsétlenebb, csúnyácska kiscicát választottam (amikor unokatestvéremmel osztozkodtunk a macskákon), merthogy szegény nem kell senkinek. :)
VálaszTörlésSajnos, én hibátlan vagyok, így nem számíthatok
VálaszTörlésa hölgyek szánalmára és megértésére :))))
Hát, ez nagy tragédia, Trendo. :)
VálaszTörlésÉn meg mindig kidobott, beteg állatokat fogadtam be, gyógyítottam, kezeltem, sose vettem pénzért. Na akkor most ki győzött?
VálaszTörlés:)
Igaz, a "mindig" az sántít, mert sokáig nem voltam jóban az állatokkal, de az első kutyám óta már így van.
Te győztél! Felnőttkoromban már igyekszem önzőbbnek lenni, a rosseb se veszi magára a világ baját! :)
VálaszTörlés